Aki ezeket az oldalakat olvassa, abban bizonyára felmerült a kérdés, hogy mi is zúg ebben a 19 méter hosszú kék fémdobozban, amit mi (a Gigant Club) oly nagy tiszelettel veszünk körül. Remélem, hogy ezeket a lapokat elolvasva számos rejtélyre fény derül.
5. ábra
A egy-egy fõüzemi egyenirányító látja el forgóvázanként a 3-3 darab vegyes gerjesztésû hullámos egyenárammal táplált vontatómotorokat. A motorok feszültségét a két sorbakapcsolt, követõ vezérlésû, félig vezérelt hídkapcsolású tirisztoros egység szabályozza. Az egyenirányítók névleges kimenõ egyenfeszültsége 900V, állandó árama szekrényenként 3000A (indítóárama 3300A - amivel legfeljebb 5 percig terhelhetõ). Az egyenirányító elemek hûtését 3-3 ventillátor végzi. Ezek jellegzetes magas zúgó hangot adnak a fõmegszakító bekapcsolása után. (A Gigantot egy pályaudvaron a "vájt fülûek" ez alapján könnyedén megtalálják) A 001-037 pályaszámú mozdonyokon az egyenirányítók vezérlését az egyenirányító szekrényében elhelyezett fiókokba épített vezérlõáramkörök végzik. A 037 feletti pályaszámú mozdonyokon a központi szabályzó egységbe épített kártyás rendszerû egyenirányító vezérlést alkalmaznak. | 7. ábra |
A fõáramú szekrény tartalmazza a vontatómotorok kapcsolását végzõ motor- és fékkontaktorokat (8. ábra) (Az ábrán a kontaktorokat az ívoltók nélkül láthatjuk), az irányváltót (9. ábra) és a selejtezõhengert (10. ábra) (ezzel forgóvázanként egy motor, vagy a teljes forgóváz, a hozzá tartozó egyenirányítóval együtt kiiktatható). Itt vannak továbbá a vontatómotorok egyenáramú áramváltói és a sorosan kapcsolt ohmos söntök | 8. ábra | 9. ábra |
10. ábra |
4. Vontatómotor és fojtótekercs szellõzõSimító- fojtótekercsnek és a vontatómotoroknak közös kényszerszellõzésük van. Ezek a szellõzõmotorok adják Gigant repülõgépre emlékeztetõ hangját. A képen jól látható a ventillátor mérete a rajta dolgozó szerelõvel összehasonlítva.. 5. FojtótekercsA vontatómotorok táplálásához az egyenirányítóból kijutó "egyenáramot" simítani kell. Ezt végzi el a simító- fojtótekercs. Lényegében a szellõzõ ventillátorral egy blokkot alkot. | 11. ábra |
Ha a mozdony 15 km/h-nál nagyobb sebességgel halad, akkor lehetõség van a villamos fék használatára. Villamos fékezésekor a villanymotorokat a mozdony külsõ gerjesztésû generátorként használja és a megtermelt elektromos energiát a fékellenálláson emészti fel. Az ellenállás a fékezéskor erõsen melegszik, mert a villamos fék teljesítménye elérheti az 1500kW-ot. Hûtését a 2-es vonatómotor áramával hajtott ventillátor biztosítja. (Összehasonlításképpen említem meg, hogy a háztartásokban használt villanykályhák teljesítménye 6-10kW körül szokott lenni. Szóval ezzel alaposan be lehetne fûteni.)
A mozdony mûködtetését kiszolgáló berendezéseket összefoglaló néven segédüzemnek nevezik. Ide tartozik a légsûrítõ, szellõzõk, akkumulátortöltõ stb. A Giganton a segédüzemi berendezések egy része stabilizált 220V-ról üzemel pl.: egyenirányító szekrények szellõzõmotorjai és a fõtranszformátor olajkeringetõ szivattyúja. A vonatómotor szellõzõket, a transzformátor szellõzõt, a légsûrítõt és a különbözõ motorok külsõ gerjesztõtekercseinek áramellátását a segédüzemi egyenirányító biztosítja. A tirisztoros vezérlés a feszültségszabályzással lehetõvé teszi a segédüzemi hajtómotorok közel azonos áramerõsséggel való fokozatmentes indítását, valamint alacsony hõmérsékleten a szellõzõmotorok téli üzemét (ilyenkor ezek csökkentett fordulatszámmal járnak). A T3 szekrényben található egyenirányító vezérése hasonló a T1 és T2 fõüzemi egyenirányítóéhoz (12. ábra). | 12. ábra |
13. ábra
A T4 szekrény az 1. vezetõállás hátfalán található. Kinézete eltér a 001-036 (14. ábra) és a 037 feletti (15. ábra) pályaszámú mozdonyokon. A mozdony sebesség, áram, fékerõ, gerjesztés szabályzó és védelmi áramköreinek egy része itt található. A 037 feletti pályaszámú mozdonyokon az egyenirányítók (T1, T2 és T3) vezérlését is ide telepítették. Jellegzetes kinézete miatt a 037 feletti pályaszámú mozdonyokon Hi-Fi toronynak is nevezik. Az egyes berendezések mûködése LED-eken követhetõ nyomon. | 14. ábra | 15. ábra |
A biztosítószekrény sem egyforma a sorozaton belül. Ebbe szerelték bele a mozdony berendezéseinek kismegszakítóit és olvadóbiztosítóit, valamint az akkumulátortöltõt és az akkumulátor kapcsolót.
Ebben találhatók a vonatfûtés és vezetõfülke-fûtés kontaktorai (16. ábra), a fûtés fontos védelmi berendezése, a fûtési reteszkulcs (17. ábra). A fûtési reteszkulcs kivételével a fûtési áramkör megszakad. Ennek a kulcsnak a segítségével tudja a fûtési kábelt a fûtési lakatos a vonatra rá ill. lecsatlakoztatni. (Ennek átadását láthatjuk a mozdony vonatra kapcsolásakor vagy lecsatolásakor) Meglepõ módon a fûtési szekrénybe építették be a mozdony ételek tárolására szolgáló hûtõszekrényét. A hûtõszekrény mellett van a segédüzemi átkapcsoló, aminek átállításával karbantartáskor a mozdony egyes berendezései kívülrõl táplálhatók. | 16. ábra | 17. ábra |
Ebben találhatók a mozdony belsõ túlfeszültség védelmi áramkörei.
A relészekrény funkciója is változott a sorozaton belül. A központi szabályzós Gigantok (037 feletti pályaszám) vezérlési és védelmi áramköreit a T4 szekrénybe telepítették, ezért azokban a relészekrény szinte üres. Csak az EÉVB és sebességmérõ berendezés elemei, a fogyasztásmérõk (18. ábra), a tolatás/menet átkapcsoló és még egy két relé maradt itt. A többi V63 esetében a fõáramkör vezérlési reléit, a védelmi áramkörök reléit és a védelmek visszaállító kapcsolóit találjuk itt az elõbb felsoroltak mellett (19. ábra). | 18. ábra | 19. ábra |
Egy mozdonyon számos berendezés mûködik sûrített levegõvel. A legnyilvánvalóbb ezek közül a mozdony és a vonat fékberendezése, de levegõt igényel az áramszedõ vezérlése, a fõmegszakító vezérlése, a kürtök, a homokoló és a mozdony ablaktörlõje is. Sûrített levegõ hiányában a mozdonyt nem lehet üzembe helyezni.
20. ábra
Sûrített levegõt a mozdonyon a légsûrítõ (4) állítja elõ. Innen a levegõ a mozdony alvázára szerelt 4 db 360 literes fõlégtartályba kerûl. Ott van a mozdony levegõkészlete. A fõlégtartályokban a levegõnyomást az automatika 8,8-10 bar között tartja. Innen kapják a sûrített levegõt a különbözõ berendezések. Az önmûködõ fékberendezés (a vonat fékrendszere is ilyen) szerelvényei az L1 (1), míg a kiegészítõ fékberendezés (ez lényegében a mozdonynak a vonattól függetlenül mûködtethetõ fékrendszere) szerelvényei az L2-es levegõállványon (2) találhatók, közvetlenül a vezetõfülke mögött jobb oldalon. Az áramszedõk és a fõmegszakító levegõs alkatrészeit a géptér közepén az L3 levegõs állványon (3) helyezték el. Itt található az akkumulátorról üzemelõ segédlégsûrítõ is, amellyel a mozdony üzembehelyezéséhez szükséges levegõ megtermelhetõ.
Az L1 levegõs állvány hordozza az önmûködõ fékberendezés mûködéséhez szükséges berendezéseket. Az állvány tetején található egy 400 literes készletlégtartály. Lentebb helyezkedik el a fõvezeték nyomásérzékelõ, a kormányszelep, amely a lelke az önmûködõ fékberendezésnek. Ez a fõvezeték - vonaton végighaladó levegõvezeték - nyomásváltozását érzékelve szabályozza a fékhengerekben a nyomást. A fõvezeték nyomásának csökkenésével egyre növekvõ fékhengernyomást hoz létre. (Mûködésének részleteirõl talán majd máskor fogunk írni.) Mellette helyezkedik el a vonatnemváltó, amely a fékberendezés mûködési módját befolyásolja a fékezett vonat fajtája szerint. Alattuk található a nyomásmódosító, ami a vonat típusától és a sebességtõl függõen elõállítja a szükséges fékhengernyomásokat. Ezen az állványon van a centrifugálszabályzóhoz tartozó légtartály és a relészelep is. A centrifugálszabályzó a sebességtõl függõen módosítja a kialakuló maximális fékhengernyomást. (A "csíkos" gyorsvonati kocsikon is található ilyen.) A berendezés 80 km/h felett kapcsol át a magasnyomású üzemmódba, amikor a fékhengernyomás 8 bar-t is elérheti (errõl a vezetõasztalon egy lámpa tájékoztatja a mozdonyvezetõt). A visszakapcsolás 65 km/h-nál történik meg, és ilyenkor legfeljebb 3,8 bar lehet a fékhengernyomás. Az L1 levegõállványon van az oldószelep, amelyet a mozdonyvezetõ lábánál jobb oldalon levõ pedállal lehet mûködtetni. Ezzel a mozdony önmûködõ fékberendezését lehet feloldani, vagyis a szerelvényt úgy fékezni, hogy a mozdony közben nem fékez. (Ezt általában használni szokták, ha a szerelvény fékezõereje megfelelõ, hogy a mozdony kerékabroncsainak kopását csökkentsék ill. a kerék blokkolásával bekövetkezõ "laposodást" elkerüljék.) Az L1 állványon vannak a villamos és a levegõs fékberendezés együttmûködéséhez szükséges berendezések is. (Persze a lista nem teljes, de talán a fontosabb dolgokról említést tettem.)
Az L2 levegõs állványon vannak a kiegészítõ fékberendezés szerelvényei, amely kizárólag a mozdony fékezésére szolgál. A vezetõasztal jobb oldalán egy külön karral (Zbr 3,7) mûködtethetõ. Itt is van egy 400 literes készletlégtartály, nyomásmódosító, de nincs például kormányszelep, mert a kiegészítõ fékberendezésnél mûködési mechanizmusa lényegesen eltér az önmûködõ fékétõl. Ezen az állványon vannak többek között az éberségi és vonatbefolyásoló (EÉVB) berendezéshez tartozó szelepek és a légsûrítõ mûködtetését vezérlõ fõlégtartály nyomásérzékelõ.
Ezen találhatók alulról felfelé haladva a következõ készülékek: 60 literes légtartály, közvetlen felette a segédlégsûrítõ (21. ábra), áramszedõ szelektálóváltó (22. ábra) (ez szabja meg, hogy melyik áramszedõ kerül felengedésre), nyomásmérõk, porfogók, mûködtetõ mágnesszelepek, lecsapoló váltók, légszárító. Az áramszedõ szelektálóváltó lehetõvé teszi egy-egy, vagy mindkettõ áramszedõ felengedését. | 21. ábra | 22. ábra |
A 23. ábra alján látható a magyar mozdonyokon általánosan alkalmazott 2820 liter/perc szállítóképességû VV 450/150-es légsûrítõ, amelyet egy 19kW (26LE) teljesítményû villanymotor hajt. A kép hátterében jobb oldalon fent található a légszárító, mely a fõmegszakító és az áramszedõk számára szárítja a sûrített levegõt. Ez a készülék az L3 levegõállvány oldalára van felszerelve. | 23. ábra |
A mozdony tetejére felnézve számos vastag vezetéket, nagy porcelán szigetelõket és a két áramszedõt láthatjuk. Ezek és még egy-két fontos tetõre szerelt berendezés felelõs a mozdony áramellátásáért.
24. ábra
Tegyünk egy kis sétát a mozdony tetején. Nézzük meg ezeket a berendezéseket:
Ha megemeljük a félpantográf áramszedõt, akkor meglepve tapasztalhatjuk, hogy a nagy mérete ellenére könnyûnek tûnik és könnyen is mozog. (Könyvekbõl megtudhatjuk, hogy az átlagos sarunyomóerõ: 70 N azaz 7 kg.) Erre nagy szükség van menet közben! Csak érzékeltetni szeretném, hogy az áramszedõre micsoda feladat hárul. A V63 mozdonyok egy része akár 140 km/h sebességgel haladhat. Ennél a sebességnél is a réz vezeték és az áramszedõ speciális szén érintkezõje között biztos kontaktusnak kell megmaradnia, mert a szikrázás mind a felsõvezetéket, mind pedig az áramszedõt károsítja. Érdemes elgondolkodni továbbá azon, hogy a felsõvezeték és az áramszedõ csak pár négyzetcentiméteren érintkezik és ezen a felületen kell 100-150A (vagy néha akár 250A) áramerõsségnek folynia 25kV mellett.
Egy apró kitérõként jegyzem meg, hogy a felsõvezeték nem a háztartásokban megszokott vezeték formáját ölti. Annál lényegesen vastagabb, a vonali felsõvezeték 12 mm2 keresztmetszetû réz "rúd". Nem pontosan kör keresztmetszetû, mert a felfüggesztés és rögzítés végett egy bemélyedés fut rajta végig. Azért, hogy az áramszedõ egyenletesen terhelõdjün és kopjon, a felsõvezetéket úgy építik meg, hogy meghatározott mértékben "kígyózzon", vagyis a pálya középvonalátol jobbra-balra kitérjen. Ezzel érik el, hogy az áramszedõ érintkezési felülete egyenletesen használódjon el.
A V63 sorozatú mozdonyok esetében kétféle forgóvázat használtak. A prototípus (001, 002) és a nullsorozatú (003-007) pályaszámú mozdonyokon a GANZ gyár által kifejlesztett és az M63-as mozdonyokon korábban alkalmazott UFC típusú forgóvázat (29. ábra) alkalmazták. A sorozatmozdonyok alá azonban, a lényegesen jobb futási tulajdonságokkal rendelkezõ, Krupp licensz alapján gyártott forgóvázak (30. ábra) kerültek.
Ezek a forgóvázak a kocsiszekrényhez a forgócsapon (30., 31. ábra) és a 4-4 darab csavarrugón (32. ábra) keresztül kapcsolódnak (amelyek igen jó szekunder rugózást adnak a gépnek).
A forgóvázak három marokcsapágyas felfüggesztésû vontatómotort (33. ábra) rejtenek. A V63 001-es 120 km/h, a V63 002-es eredetileg 160 km/h áttétellel készült (késõbb a 106-os Gigant alá kerültek ezek a forgóvázak). A sorozatmozdonyok 133 km/h áttétellel készültek, de a késõbbiekben felmerült igények alapján 10 darabot 160 km/h alakítottak át (34. ábra). (V63 138, 143-144, 150-156).
Ha bármilyen kérdése, problémája vagy
javaslata van, forduljon a V63 Gigant Clubhoz.